Zsédeny község Vas megyében, a 84-es számú főközlekedési út mentén, Sárvártól kb. 10 km-re, Sopron irányában sík, sovány, homokos területen fekszik. Régi település, amit a község határában feltárt vaskori sírhalom is bizonyít. Nevét az Árpád kortól ismerjük az oklevelekből, első említése 1238-ból való. Zsédeny később Kiszsédeny és Vadkert néven is szerepel. Zsédenyen át már a XIII. században Egerszeg és Paty között nagy út vezetett, s az úttól nem messze feküdt Szent Márton - a község védőszentjének - egyháza. A Szent Márton tiszteletére szentelt katolikus templom középkori eredetű, oltára késő barokk munka. A templom része az európai Szent Márton útvonalnak. A templom falán emléktábla őrzi az első és második világháborúban elesett zsédenyi katonák nevét. A községben élő evangélikusoknak külön temploma van, melynek falán Zsédenyi István gályarab lelkész tiszteletére 2001-ben ugyancsak emléktáblát avattak.

Zsédeny ősbirtokosai valószínűleg a zsédenyiek voltak, majd a pogánylázadások leverése után a falu egy része királyi birtok lett. Ő adta tovább a várnépek kezelésébe, majd a későbbiek során a Köcskiek, a Jakok, a Mezőlakiak és az Ostffyak is birtokolták. Későbbi földesurai a Chernelek és a Taarok (Taar Berzsenyi Jenő),- majd a Maróthy családok (Maróthy István) voltak. Ez utóbbiak betelepülési ideje nem ismert, de a község területén jelenleg is meglévő Maróthy kúriát a XIX. század közepén építtette a család - valószínűleg Maróthy László - romantikus-eklektikus stílusban. (PHTO0019) A család 1945-ig birtokolta, majd az erősen lepusztult épületet a kastélyprogram keretében a Budapestről érkező Fiedler család újította fel kívül-belül. Jelenleg 20 ezer m2-es parkjával együtt szállodaként üzemel. 2 db apartmannal és 10 db kétágyas, pótágyazható szobával rendelkezik, különterme kb. 20 fő részére konferenciák tartására is alkalmas. Önálló régészeti gyűjteménye van: antik tárgyak, oklevelek és külön említést érdemel régi kályha, varrógép és utazóláda gyűjteménye. Külön érdekessége az alsó társalgó egyik falába beépített monogramos téglagyűjtemény.

Zsédeny községben 1945. előtt községi elöljáróság működött. 1945-öt követően a hegyfalui körjegyzőséghez tartozott, majd 1950. október 22-től a községben önálló tanács és hivatali szerv létesült. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának határozata alapján 1969. január 1-től Hegyfalu község közös tanácsának része lett. A rendszerváltást követően Zsédeny község önálló polgármesteri hivatalt hozott létre, amely a mai napig is működik. Más intézményt önállóan nem tart fenn. Az önkormányzat az óvodai és általános iskolai oktatást Rábapaty községben biztosítja. 1984. január l-ig a sárvári járáshoz tartozott, a járások-megszűnésével Sárvár városkörnyéki községe lett. Jelenleg Sárvár és Kistérsége Többcélú Kistérségi Társulás tagja.